Stefano Gobbi által kapott üzenetek 1993

1993. január 1.

 

Szűz Mária istenanyaságának ünnepe

 

A nagy megpróbáltatás ideje

 

„Szeplőtelen Szívemnek szentelt és szeretett fiaim, ma lélekben egyesülve éljétek át a szentmisében Istenanyaságom ünnepét. Valóban az Isten Anyja vagyok. Szűzi méhemben az Atya Igéje magára vette az emberi természetet, és a ti igazi testvéretek lett. A kereszten, nem sokkal a halála előtt, Jézus rám bízta az Általa megváltott és üdvözített emberiséget. Így az egész emberiség Édesanyja lettem. Mivel Isten és az emberiség Anyja vagyok, az életetekben, az Egyház és az emberiség életében közbelépek, hogy segítsem a Mennyei Atya tervének a megvalósítását, hogy megfelelhessetek annak az ajándéknak, amit Jézus Fiam adott, és segítsétek a Szentlélek működését. Édesanyaként mindig mellettetek, az Egyház és az emberiség mellett vagyok, hogy vezesselek az úton, ahol megvalósítjátok az Atya akaratát, a Fiú követését, a Szeretet Lelkével való közösséget oly módon, hogy az Isteni Szentháromság mindig megdicsőüljön. A Szentháromság megdicsőítésében található meg az örömetek és a békétek forrása. A békét az Atya adja, a Fiú részesít titeket benne, és a Szentlélek adja át azt nektek. Az Atya valóban annyira szerette a világot, hogy Egyszülött Fiát adta érte, maga a Fiú a béke, aki a világnak adatott. A Szentlélek rávezet a szeretetre, amelyből a béke fakadhat. A gonosz, a Sátán, az őskígyó, a nagy sárkány, mindig működött és sokféleképpen cselekedett, hogy elvegye tőletek, az Egyháztól és az emberiségtől a béke értékes kincsét. Anyai feladatom az, hogy mindannyiotokat az Istennel való életközösségre vigyelek, a szeretet és a béke édes megtapasztalásához juttatva titeket. Soha annyira nem veszélyeztették a békét, mint napjaitokban, mert Ellenfelem Isten elleni harca mind erősebbé, cselszövőbbé, folytonosabbá és általánosabbá válik. Ezért beléptetek a nagy megpróbáltatás idejébe.

 

-A nagy megpróbáltatás mindnyájatok számára elérkezett szegény fiaim, akiket a Sátán és a gonosz lelkek veszélyeztetnek és sújtanak. Abban a veszélyben forogtok, hogy elveszítitek a kegyelmet és az Istennel való életközösséget, amit nektek Jézus Fiam a Megváltás pillanatában szerzett, amikor kivont titeket a Gonosz rabságából, és megszabadított a bűntől.

 

Napjaitokban a bűnt többé nem tekintik rossznak, ellenkezőleg, gyakran mint értéket és mint jót, felmagasztalják. A hírközlő eszközök álnok befolyása alatt fokozatosan eljutnak annak a tudatnak az elvesztéséhez, hogy a bűn rossz. Ezért a bűnöket mind gyakrabban elkövetik és igazolják, és többé nem gyónják meg.

 

Ha ti bűnben éltek, visszatértek a Sátán rabságába, alávetitek magatokat a gonosz hatalmának, és így hiábavalóvá válik a Megváltás ajándéka, amit Jézus értetek vitt végbe. Így eltűnik a béke a szívetekből, a lelketekből és az életetekből.

 

Nagyon veszélyeztetett és nagyon beteg fiaim fogadjátok el az anyai felhívásomat, hogy térjetek vissza az Úrhoz a megtérés és a vezeklés útján.

 

A bűnt a legnagyobb rossznak ismerjétek el, minden egyéni és társadalmi rossz forrásának. Soha ne éljetek bűnben! Ha megtörténne, hogy emberi gyarlóságból vagy a Gonosz alattomos kísértése miatt elkövetnétek, azonnal járuljatok szentgyónáshoz. A gyakori gyónás legyen a gyógyszer, amelyet gyakran használtok a bűn és a rossz terjedése ellen.

 

Így szeretetben és életközösségben éltek a Szentháromsággal, aki bennetek lakik, és akit ti mindinkább megdicsőítetek.

 

-A nagy megpróbáltatás elérkezett az Egyház számára, melyet a gonosz lelkek nagyon veszélyeztetnek, és amelynek az egysége annyira megbomlott és életszentsége elhomályosodott.

 

Látjátok, mennyire terjed benne a tévedés, amely a hit elvesztéséhez vezet. A hittől való elpártolás mindenütt terjed.

 

Szeplőtelen Szívem különleges ajándéka erre az időre a Katolikus Egyház Katekizmusa, amit a Pápám úgy akart közzé tenni, mint fénylő és végső tanúságtételét.

 

Milyen sok azoknak a pásztoroknak a száma, akik a sötétben tapogatóznak, félelemből vagy kompromittálás (gyanúba keverés, megszégyenítés) miatt hallgatnak, és többé nem védik a nyájukat a ragadozó farkasoktól!

 

Sok papi és Istennek szentelt életet kiszárított a tisztátalanság, az érzékiség, a kényelem, és elcsábította őket a jólét keresése.

 

A híveket vonzza a pogánnyá lett világ kísértése, meg a számtalan szekta, amelyek mindinkább terjednek. Főleg az Egyház számára érkezett el a nagy megpróbáltatás ideje, mert megrendíti a hit hiánya, elhomályosítja a hitehagyás, megsebzik az árulások, elhagyják a fiai, megosztják a szakadások, megszállja és uralkodik rajta a szabadkőművesség, termékeny földdé válik a rossz számára, ahonnan kihajt a gonosz embernek, az Antikrisztusnak rossz fája. Az Antikrisztus az Egyház belsejébe helyezi át az uralmát.

 

-A nagy megpróbáltatás elérkezett az egész emberiség számára, amelyet a már terjedő erőszak, a romboló gyűlölet, a veszélyesen terjedő háborúk, s az egyéb rossz események széttipornak, s ezeket nem sikerül jóvátenni. Ez új év hajnalán mind erősebbé és aggasztóbbá válik egy szörnyű harmadik világháború veszélye. Hány embernek kell átszenvednie az éhség, a szárazság, a viszály, a testvérölő harcok ostorát, amelyek oly sok vért ontanak az utakon.

 

-Ha elérkezett a nagy megpróbáltatás ideje, akkor elérkezett a pillanat is, hogy mindannyian a Szeplőtelen Szívem menedékébe siessetek.

 

Ne veszítsétek el a bátorságotokat!

 

Erősen reméljetek és bízzatok!

 

Én előre megmondtam nektek a rátok váró időket, azért, hogy segítselek benneteket, hogy a fájdalmas és nehéz időket reményben és nagy bizalomban éljétek át a ti mennyei Édesanyátokkal. Minél inkább beléptek a nagy megpróbáltatások idejébe, annál inkább rendkívüli módon tapasztaljátok magatok mellett az én anyai jelenlétemet, aki segít, védelmez, oltalmaz, vigasztal titeket, a komolyság és a béke új napjait készítve elő nektek. Végül a nagy megpróbáltatás ideje után vár titeket a nagy béke ideje, a nagy öröm, a nagy életszentség és Isten köztetek lévő nagy diadala. Imádkozzatok Velem ezen az én napomon, és éljetek ebben a várakozásban, amely megédesíti a mindennapi szenvedésetek keserűségét. Ma rátok terítem a palástomat, hogy védjelek benneteket, ahogyan a tyúk teszi a csibéivel, és mindannyiatokat megáldalak az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

 

 

1993. március 15.

 

Ide vártalak téged

 

 “Ma meghívlak benneteket, hogy jöjjetek ide lélekben, legkedvesebb fiaim, a szegény Cova da Iriába, Fatimába, ahol megjelentem, hogy fény legyek utatokon ezen idõszak alatt, amelyben éltek.

 

Kis gyermekem, ezért vártalak ide téged, a lábaimhoz, ugyanarra a helyre, ahol Máriás Papi Mozgaimamat, e nagy Szeretet Mûvemet létrehoztam.

 

Ide vártalak téged, hogy kezedben összefogjam e Mûvet, ami már az egész világon elterjedt, és ami által eljut hozzám azoknak a szeretett papjaimnak és gyermekeimnek hódolata, akik felajánlják magukat Szeplõtelen Szívemnek.

 

Ez a nagylelkû válasz, amit fõleg a kicsinyektõl, a szegényektõl, az egyszerûektõl, az alázatosaktól kapok, sok örömet ad anyai Szívemnek, és megvigasztal nagy fájdalmamban.

 

Ide vártalak téged, hogy megmondjam neked: most mindannyiótoknak minél elõbb be kell lépnetek Szeplõtelen Szívem biztos menedékébe.

 

Amint Noé az Úr nevében behívta a bárkába mindazokat, akiknek meg kellett menekülniük a vízözöntõl, ugyanúgy most neked, legkisebb gyermekem, Mennyei Édesanyád nevében hívnod kell azokat, akiket meg kell menteni, oltalmazni és védeni a nagy megpróbáltatástól, ami elérkezett már az Egyház és az egész emberiség számára, hogy lépjenek be Szeplõtelen Szívem menedékébe.

 

Ide vártalak téged, mert mindenkivel közölnöd kell, hogy már ez évtõl kezdve beléptetek az eseményekbe, amiket elõre megmondtam, és amiket a titok harmadik része tartalmaz, amit nektek még nem fedtek fel.

 

Most ez nyilvánvalóvá válik maguktól az eseményektõl, amelyek az Egyházban és a világban történnek.

 

Egyházamon a hitehagyás és hitetlenség heves szélvihara söpör végig, az pedig, aki Krisztussal szembeszáll, behatol az Egyház belsejébe, így teljesítve be a pusztítás gyalázatát, amit a Szentírás elõre megmondott.

 

Az emberiség megismeri büntetésének véres óráját; járványok, éhínség és tûz fogják sújtani; sok vér ömlik ki utaitokon; a háború mindenfelé terjed, óriási pusztítást okozva a világon.

 

Szegény gyermekeim! Mindannyiótoknak hordoznotok kell a nagy szenvedések és kimondhatatlan fájdalmak súlyát, mivel mindenki számára nyilvánvalóvá válik az isteni igazságosság és irgalom nagy csodája.

 

Ezért ma fatimai Szentélyembõl megújítom aggódó felhívásomat, hogy meneküljetek hozzám Szeplõtelen Szívemnek tett felajánlástokkal, és szaporítsátok mindenütt az ima cönákulumokat, amiket kértem tõletek, a papok, a kicsinyek, a fiatalok körében és a családokban.

 

Ne féljetek!

 

Ne engedjetek az elbátortalanodásnak! Én mindig veletek vagyok!

 

Ide vártalak téged, mivel mindenkinek hirdetned kell, hogy elérkezett az idõ, amikor rendkívüli módon nyilvánítom ki magamat mindazoknak, akik Nekem szentelték magukat és gyõzelmes seregemnek részét alkotják.

 

Errõl a helyrõl, ahol úgy jelentem meg, mint a napba öltözött Asszony, hogy Fényetek legyek a nagy megpróbáltatások e sötét éveiben, mindannyiótokat megáldom az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

 

 

 

1993. április 9.

 

Nagypéntek

 

Jézus fájdalmas szenvedése megújul

 

“Legkedvesebb fiaim, gyertek velem a Kálváriára, hogy átéljétek Fiam, Jézus szenvedésének és halálának fájdalmas óráját.

 

Mekkora fáradsággal járja végig a Golgota felé vezetõ utat, megsebzett vállán hordozva keresztjének súlyát.

 

Milyen messze vannak diadalmának hangjai: “Hozsanna Dávid Fiának Áldott, aki jön az Úr nevében”. A pálma és olajágak helyett ott vannak a római katonák lándzsái, a tömeg hozsannázása helyett a hóhérok ordítozásai és sértegetései, a gyermekek öröménekei helyett hûséges asszonyok sírása, a méltóságos és királyi menetelés helyett a kereszthordozás lassú haladása.

 

Nincs ott a tömeg, akit Jézus kenyérrel táplált, a betegek, akiket meggyógyított, a bûnösök, akiket jó útra térített, az apostolok, akiket tanúivá választott.

 

 

 

Ott van azonban Anyja a mellette álló szeretett Jánossal, aki mindannyiótokat képvisel, szeretett gyermekeim. Csókoljuk együtt sebeit, gyûjtsük össze vérét, zárjuk be mély sebhelyeit, simogassuk vértõl ázott haját; töröljük le leköpdösött és megvert arcát, tisztítsuk meg gyalázatokkal tetézett, meggyötört testét, igyuk a vért s a vizet, amely az Õ átszúrt Szívébõl tör elõ!

 

Éljük át lélekben mindörökre fájdalmas szenvedését! Fájdalmas szenvedése megújul ezekben az utolsó idõkben, amikor a nagy megpróbáltatás mindenki számára elérkezett. Megújul fájdalmas szenvedése az Egyház, mint az Õ misztikus teste részére. Az Egyház is hivatott belépni haláltusájának Getszemáni-kertjébe, õ is megismeri az árulás csókját, a tagadást és az elhagyatottságot övéi részérõl, neki is meg kell ízlelnie a kehely teljes keserûségét, õt is leköpdösik, megostorozzák és tövisekkel koronázzák, õ is megismeri az elítélést és sokak gyalázkodását, öt is keresztre feszítik és feláldozzák, hogy a Mennyei Atya terve beteljesedjék.

 

Legkedvesebb fiaim! Fájdalmas szenvedése megismétlõdik számotokra.

 

 

 

Ezért hívlak benneteket olyan régóta, hogy lépjetek be önfelajánlásotokkal Szeplõtelen Szívem Getszemáni-kertjébe, hogy átalakítsalak benneteket papi feláldoztatásotokra, hogy erõt adjak, hogy félelem nélkül haladjatok vértanúságtok kálváriája felé mellettem, fájdalmas Anyátok mellett, aki az alatt a kereszt alatt szült titeket, melyen Fiamat, Jézust megölték. A ti fájdalmas szenvedésetek ideje elérkezett.

 

 

 

Titeket is üldöznek és vernek majd, visszautasítanak és elítélnek, bebörtönöznek és megölnek. Ne engedjétek, hogy az aggodalom és a félelem hatalmába kerítsen benneteket! Én olyan közel vagyok hozzátok, mint amilyen közel álltam a kereszthez. Szeretteim, mellettetek vagyok a számotokra megújuló fájdalmas szenvedés idején. Ma a ti keresztetek alatt is ott állok, hogy véghezvigyem anyai feladatomat az új idõkben, melyek a ti fájdalmas szenvedéseitekbõl születnek.”

 

 

 

1993. április 10.

 

 Nagyszombat

 

Ott vagyok minden sír mellett

 

“Éljetek velem imában, csendben és várakozásban a sír mellett, ahol Fiam, Jézus halott teste pihen!

 

Szeretett fiaim! Mellettem éljetek Szeplõtelen Szívem fájdalmának e napján.

 

Ez az én új és lelki anyaságom napja.

 

Ez az egyetlen nap, amikor Fiam nélkül maradtam.

 

Ez az elsõ nap, amikor hivatva érzem magam arra, hogy Édesanyátok legyek, az Egyház és az egész emberiség Édesanyja. Mától kezdve, mint Édesanya, ott vagyok minden sír mellett, ahová bármely új gyermekemet helyezik.

 

A sír mellett vagyok, ahol milliószámra pihennek azok az ártatlan gyermekek, akik sohasem jöttek a világra, mivel megölték anyjuk méhében. Abban a sírban, ahova Fiam testét helyezték, összegyûjtve látom ezeket a megszámlálhatatlan sírokat. Bõséges könnyek hullanak az Édesanya arcáról, aki siratja összes gyermekét, akiket oly embertelen és kegyetlen módon öltek meg.

 

 

 

A sír mellett vagyok, ahol a gyûlölet, az erõszak, a háborúk áldozatai hevernek, és akiket közös sírgödörbe helyeznek az emberi szánalom bármilyen jele nélkül.

 

A sír mellett vagyok, ahol örök álmát alussza minden bûnös, szegény, beteg, peremre szorult, üldözött, elnyomott és eltiport gyermekem.

 

A sír mellett vagyok, amely összegyûjti papjaim, szerzeteseim és azok földi porhüvelyét, akik életüket Fiam, Jézus szolgálatára szentelték.

 

Szeretteim! Ma minden sír mellett veletek együtt akarok virrasztani a fájdalomban és az imában. E nagyszombattól kezdve, mindennap bõséges könnyek hullanak irgalmas anyai szemembõl, hogy sirassam minden új fiamat, akiket sírba helyeznek.

 

Mindegyik sír mellett azonban mindenekelõtt reménykedve és várakozva virrasztok. Mióta Fiam, Jézus halálon és poklon diadalmaskodva élve kijött a sírból, bizalommal várom a pillanatot, amikor majd minden gyermekem kijön sírjából, hogy mindörökre részesüljön a halhatatlan életben, amit Jézus számotokra halálával és feltámadásával nyert el”

 

 

 

1993. május 13.

A Sátán megalapította országát a Földön. Most biztos győztesként uralkodik. A hatalommal rendelkező erők, amelyek az aljas terveik szerint előkészítik az emberi eseményeket, nem mások mint a gonoszság sötét és ördögi erői. Sikerült rávenniük az emberiséget, hogy Isten nélkül éljen, mindenfelé elterjesztették az elméleti és gyakorlati ateizmus tévedését, új bálványokat alkottak, amelyek előtt az emberiség imádatra hajol: az élvezetet, a pénzt, a kevélységet, a tisztátalanságot, a hatalmat és a kegyetlenséget. Így ezekben az években az erőszak mindinkább terjed, az önzés az emberi szíveket keménnyé és érzéktelenné tette, a gyűlölet égő tűzként lobbant lángra, a háborúk a világ minden részén szaporodtak, és most már egy új, szörnyű világháború veszélyében forogtok, s ez a népek és nemzetek pusztulásához vezethet, amelyből senki sem kerül ki győztesen. A Sátánnak sikerült behatolnia az Egyházba, Isten új Izraelébe. Belépett oda a tévedés és a bűn, a hit elvesztése és a hittől való elpártolás, az élvezetek keresése és a világgal való megalkuvás. Ezekben az években sikerült neki elcsábítania püspököket és papokat, szerzeteseket és híveket. A szabadkőművesség erői az Egyházba alattomos és rejtett módon hatoltak be, és fellegvárukat ott állították fel, ahol Fiam, Jézus Helytartója él és működik. A harc véres éveit élitek, mert a nagy megpróbáltatás már mindenki számára elérkezett.
 


 

Stefano Gobbi által kapott üzenetek 1993 hozzászólásai

Szólj hozzá

Kereső

 

2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek:

2022. május 2-a óta szerkeszthetlenek:

 

Belépés
0.002 mp