Figyelmeztetések, üzenetek minden szinten

2000. május 19. Látomásban láttam a haláltusát vívó Jézus Krisztust a kereszten. Egy kis idő elteltével egy felhő ereszkedett le, és befedte az egész helyet. A felhőben megjelent a Haláltusát vívó Jézus Krisztus Arca, s így szólt:

„Választottaim, miért ütitek arcomat oly kegyetlenül? Mi rosszat tettem ellenetek? Ha semmit, akkor miért üttök engem. Talán azért, mert kiválasztottalak titeket, hogy vigasztalóim legyetek? Vagy azért, mert szeretlek benneteket és Szívemet belétek helyeztem? Ismertétek Szívemet, mert annak fiai vagytok. Nektek adtam Szívemet, hogy válasszatok: átszúrjátok vagy vigasztaljátok Haláltusát vívó Szívem.

Jóakaratomért cserébe ti hidegséggel és figyelmetlenséggel arcul üttök Engem. Hidegségeteket látni megduplázza fájdalmaimat és szenvedésemet. Mikor arra kértelek titeket, hogy térjetek vissza hozzám, s segítsetek Izrael elveszett juhainak is visszatérni, ti keserves pofonnal válaszoltatok nekem. Mi rosszat tettem ellenetek, választottaim? Ha semmit, akkor miért üttök arcul oly kegyetlenül?

Semmisségetekből választottalak ki titeket, s Szívem fiaivá tettelek meg benneteket. Már születésetek előtt ismertelek benneteket. Ti vagytok azok, akiket az angyal nekem megmutatott a Gecemáni kertben. Attól a naptól kezdve, neveteket Szívembe véstem. Nem felejtelek el titeket. Fogantatásotok pillanatától gondotokat viselem. Kiszabadítottalak benneteket az ellenség kezéből. Az én Legdrágább Vérem a ti megváltásotok. Sokszorozzátok meg irántam érzett szereteteteket. Ne emeljétek Arcom ütésére kezeteket. Tekintsetek annak arcára, aki nagyon szeret titeket.

Én vagyok a Haláltusát vívó Jézus Krisztus. Megáldalak titeket.”

A látomás hirtelen megszűnt.

2002. július 21.

Látomásban láttam a Haláltusát vívó Jézus Krisztus vértől ázott Arcát, aki csendesen így szólt:

„Gyermekeim, ti vagytok az Én szerelmeim. Oh, mily gyöngéden szeretlek titeket! Oh, mennyire megsebzi Szívemet látni titeket a kárhozat útján járni. Inkább meghaltam értetek, sem hogy akár egy is elvesszen közületek! Oh, de mégis úgy tűnik, hogy ti nem tudjátok, mennyire szeretlek benneteket. Szerelmeimnek hívlak titeket, s valóban, oh, mennyire szeretlek benneteket. De ti miért nem tudtok szeretni Engem? Talán nem vagyok méltó a szeretetetekre? Oh, emlékezzetek, hogy értetek a kezeimet kifeszítették, és szögekkel szúrták át! Gyermekeim, tudjátok-e, hogy irántatok érzett szeretetemből adtam meg magamat és engedtem, hogy kezeimet átszúrják? Irántatok érzett szeretetem késztetett arra, hogy feladván isteni erőmet és hatalmamat legyek gyönge és támasz nélküli. Oh, mily keserű az első szög átütésére gondolnom, amely átszúrta gyönge kezemet. A fájdalom megnyitotta Szentséges Szívem, hogy szeretetemet árasszam reátok. Elviseltem a fájdalmakat, mert életemet akartam adni szerelmeimért! Bizony mondom nektek elviseltem a fájdalmakat, mert életemet akartam adni értetek, az én szerelmeimért. Gyermekeim, mivel érdemeltem ki, hogy gyűlöltök Engem?

Jézus Krisztus vagyok, aki meghalt értetek! Szívem szeretetre hív meg bennennetek! Vérem meghív benneteket, hogy visszatérjetek, és emlékezzetek a Velem kötött szövetségre! Oh, emlékezzetek, ahogyan a Szövetséget Vérem lepecsételte! Térjetek vissza hozzám szeretteim! Nem akarom, hogy megszegjétek a Szövetséget és meghaljatok, hanem azt akarom, hogy éljetek! Azt akarom, hogy Velem legyetek! Azt akarom, hogy élvezzétek szeretetemet! Ha elég bátrak lesztek ahhoz, hogy visszatérjetek hozzám, Én szeretetem harmatát hullajtom rátok, s begyógyítom bűnökkel sebzett szíveteket! Megáldalak benneteket és az Én békémet, adom nektek! Fogadjátok áldásomat! ”

A látomás hirtelen eltűnt.