MEGTISZTELTELEK KERESZTEMMEL

1996. július 4.

Béke legyen veletek! Mondottam, hogy tüzes lángokban jövök el. Maradjatok szilárdak, és bizalommal imádkozzatok! Figyelj, gyermekem! Tudom, hogy megfosztottalak az írástól, de ez azért történt, hogy megfizesd azok adósságát, akik megsértettek engem. Egyik kedves fivérem nyíltan és igen gyakran megtagad engem... Durvaságával megbántja Szentlelkemet. Egy gyermeket állítottam mellé. Nagy bizalommal vittem hozzá gyermekemet. Ó... hogyan lehetséges, hogy nem látott meg engem gyermekemben, akit életre keltettem a halottak közül? Még meddig kell eltûrnöm õt? Miért pusztítja önmagát?

Ruhám vérfoltos, testemet felszaggatta az ostor, és meggyötörve, nagy fájdalomban fekszem mellette... És te, Vassula, viseld értem ezt a keresztet, hogy ne nélkülözz engem! Jobb áldozati adományt nem adhatnál... Atyám fel fogja emelni szemedet, hogy nagyobb dolgokat láss, amelyek még be fognak következni. Én, Jézus, megtiszteltelek keresztemmel. Leányom, fogadd békémet! Megáldalak. A Bölcsesség van melletted. ÉN VAGYOK.

 

MEGTISZTELTELEK KERESZTEMMEL hozzászólásai

Szólj hozzá

Kereső

 

2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek:

2022. május 2-a óta szerkeszthetlenek:

 

Belépés
0.002 mp