AZ AJTÓBAN ÁLLOK, ÉS ZÖRGETEK

2023.03.21

1987. szeptember 7.

Béke legyen veled leányom! Jussanak eszedbe e szavak, amelyeket egyszer majd újra elismételek neked. Most különösen jegyezd meg: "Én, az Úr, az ajtóban állok és zörgetek. Aki meghallja szavamat, és kinyitja az ajtót, ahhoz bemegyek és vele étkezem, õ meg velem. A gyõztesnek megadom, hogy velem üljön trónomon, amint én is gyõztem és Atyámmal ülök trónján. Akinek füle van, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak!" Leányom, mondd meg, mondd meg nekik, emlékeztesd õket szavaimra, mert elfeledkeztek róluk.

Jézus, segíts nekem!

Mindig segítek neked, Vassula.

Sóhajtottam.

Köszönöm Neked, Uram.

1987. szeptember 8.

Vassula, örvendeztess meg és fogadj be engem! Azt akarom, hogy kövess engem! El akarlak vinni tabernákulumomhoz, hogy ott találkozz velem. Fogadj be, és én megáldalak.

Jézus újból hív, hogy szentáldozáshoz járuljak.

Szeretlek.

Szeretlek, Uram. Jövök.

Megosztás:

| Kategória: Szeptemberi Európa | Hozzászólások

Figyelmeztetések, üzenetek minden szinten

AZ AJTÓBAN ÁLLOK, ÉS ZÖRGETEK

AZ AJTÓBAN ÁLLOK, ÉS ZÖRGETEK hozzászólásai

Szólj hozzá